Aptera
- városállam egykoron -
google-site-verification=bSIVFB-xO0l8aFzzv8qrIUOauEenK1CWHt7TTr8qRPY
Az ősi Aptera egyike volt Kréta legfontosabb városállamainak.
A hajdani város egy fennsíkon 200 méter magasságban helyezkedik el a Souda öböl felett mintegy 15 kilométernyire Chaniától a Rethymno felé vezető főút közelében. Két kikötője az öbölben az egykori Minoa és Kisamo, ( napjainkban Marathi és Kalyves ) tette a kor legfontosabb kereskedelmi központjainak egyikévé. Lakói a történelmi források szerint kiváló íjászok voltak, és rendszeresen zsoldosként, fizetett katonákként harcoltak, a kereskedelem profitja mellett ily módon is gazdagítva a megkeresett zsolddal, és zsákmánnyal szülőföldjüket. Aptera történelme a mínoszi korba nyúlik vissza, de főleg a hellenisztikus korból , valamint a Római birodalom korából találhatóak itt emlékek. Írásos bizonyítékai vannak mely szerint a város leggazdagabb időszaka a hellenisztikus korszakra tehető, mikor a város saját vert pénzzel rendelkezett, valamint gazdaságilag, és politikailag is jelentős befolyással bírt. A Római birodalom részeként a város jelentősége megcsappant. A város nevének története : Pausanias a 2.századi utazó geológus történetíró tollából a következőket tudhatjuk meg : Aptera neve az egykori élt Pteras nevéból eredeztethető, tisztelegvén annak aki Delphoi második Apollon templomának építője volt. Érdekességképpen ezt a másodiknak nevezett templomot más források szerint méhek építették méhviaszból és madártollból, míg az első templom babérlombokból készült és méhkas formája volt. Még érdekesebb Stefanos Bizantios a 6.ik sz-ból által ránk hagyott története mely szerint a város neve az egykor itt élt szirének és múzsák csatájából fakad. A történet szerint a legyőzött szirének fehér tollaikat elhullatták, így lettek „szárnyatlanok” ami görögül „Aptera” egyidejűleg az rengeteg a Souda öbölbe lehulló tollat az áramlatok összesodorták, ebből lett a „Lefkes” szigete ami „fehér”-et jelent. Napjainkban : Hatalmas területre terjednek ki a az ásatások az egykori dicső városállam helyén. Felszínre kerültek a hellenisztikus kori erődítések városfalak melyek hossza közel 4 kilométer. Római korból ciszternák, melyket megtalálunk az Agios Ioannis Teologos templom mögötti ösvényen tovább haladva. Maga a kolostor, és a templom ez egykori város köveiből épült, és egészen az 1960-as évekig aktívan működött. Könnyen megtalálható a jellegzetes hármas boltozató feltételezhetően üléstermek épülete a római korból. Mészkőből épült egykori színház amfiteátrum maradványai. Római előkelőségek villáinak maradványai. A városfalakon kívül a holtak városát a nekropoliszt találhatjuk. A közelben lévő két erődítmény a hosszú háborús időszakokat idézi, mindkettő az Ottomán időkben emeltetett. Az egyik a „Paleiokasztro” az „Öreg erőd” Maguk a törökök emelték a Kréta Forradalom idején, értelemszerűen a Krétai felkelők elleni védelmül, valamint a közelben kalami-nál találjuk az Itzedin erődöt, mely egykor elsősorban kórházként, kaszárnyaként működött. Az ősi város gazdag leletanyagát a Chaniai régészeti múzeumban tekinthetjük meg. |