Gouverneto
- kolostor -
google-site-verification=bSIVFB-xO0l8aFzzv8qrIUOauEenK1CWHt7TTr8qRPY
A Gouverneto kolostor
A Kolostor az Akrotiri félsziget északi részén található, Chaniától mintegy 17 kilométerre, egy fennsíkon 260 méteres magasságban. A közelben található a sziget egyik leghíresebb kolostora is az Agia Triada. A Gouverneto kolostor jelzi a közeli Avlaki szurdok bejáratát, melyen a tengerig egy aprócska sziklás öbölig sétálhatunk. Az ösvény érinti az Arkoudotissa kolostort és a sziget legrégebbi kolostorának tartott Katholikou-t melyet úgy tartanak hogy „Külhoni” Remete Szent János alapított. A Gouverneto kolostor alapítói a történet szerint a a környéken élő remeték és a Katholikou kolostor szerzetesei voltak, akik közös erőfeszítéssel egy már meglévő ősi kegyhely helyére építették az új kolostort. Mindezek mellett a Gouverneto kolostor egyike a legrégebbi kolostoroknak a szigeten, a bejárat fölötti évszám tanúsága alapján 1537 előtt kezdődött az építkezés. A Gouverneto kolostor erőteljes falai a sarkokon bástyákkal kisebb erődítményhez hasonlatosak, és velencei stílusjegyeket hordoznak. A falvégi bástyák barokkos hatással ötvözik az összképet. Az erős falaknak komoly szerepe volt az itt lakók védelmében, tekintve hogy ebben az időszakban számítani lehetett fosztogatókra, és a tenger felől érkező kalóztámadásokra. A falakon belül a belső udvarra mintegy 50 cella bejárata nyílott, két szinten elosztva. A kolostor Szűz Máriának lett szentelve és az „Angyalok Úrnője” kolostorként is emlegetik. Fő temploma melyet Remete Szent Jánosnak ajánlottak klasszikus kereszt alaprajzú kupolával fedett építmény, jellegzetes szörnyfaragásokkal a főbejáratánál. A központi templomban még két kisebb szentély kapott helyet, ez egyik a Tíz Szentnek a másik pedig Remete Szent Jánosnak ajánlva, emellett közösségi tereket, többek között ebédlő termet rejtettek a falak melyek között napjainkban kis múzeumot is találunk. A kolostor fénykorában 60 szerzetes szolgált itt. Az eleinte még elég szegényes kolostor 1593-ban kapott jelentős anyagi támogatást mikor Mitrophanis Fasidonis egykori tengerész beállt a szerzetesrendbe, vagyonát a kolostornak adományozva. 1632-ben az Orthodox egyház az addig „csak” Remete Jánost szentkén ismeri el és emiatt a kolostor presztízse jelentősen megemelkedik, hiszen története szorosan kötödik az immár szentté avatott remetéhez. 1645-tól a török invázió miatt a kolostor gyorsan elnéptelenedik, emiatt az egyházmegye közvetlen irányítása alá vonja. 1821-ben a Görög forradalom idejében a törökök az addigra újra benépesülő kolostort lerombolják, a szerzetesek egy része az Agia Triada kolostorban talál menedéket. Később a hosszas politikai csatározások éveiben mikor Egyiptom kormányzása alatt volt Kréta, a kolostor részben újjáépül, és ismét virágzásnak indul. 1894-ben a kolostor főtemploma elnyeri végleges formáját. A dolog érdekessége hogy a török megszállás éveiben kezdték el építeni, de a kedvezőtlen viszonyok miatt a befejezés több mint 200 évig váratott magára. A Német megszállás éveiben a kolostor súlyos károkat szenved, ugyanis a náci hadsereg támaszpontot épít ki a kolostor ódon falai között. Napjainkban széles körű helyreállítási munkák folynak a kolostor épületén, mely 2005-ben kezdődött. |