Napfényes beach, és történelem.
Rethymno város az egykori Rithymna városállam helyén épült, mely az Mükénéi időszakban virágzott. A későbbi korokban a város egy rövid ideig állt egyiptomi fennhatóság alatt, lassú hanyatlásában szinte faluméretűre zsugorodva. Ezután i.e-67-től a római birodalom provinciája lett. A város újbóli virágzását a velencei korszaknak köszönheti, jelentősége megnőtt hiszen fontos köztes állomása volt a Chania, és Heraklion közötti hajózási útvonalnak.
Közigazgatási központként gyorsan fejlődésnek indult, és vált Kréta harmadik legnépesebb városává. Az oszmán terjeszkedés folyamán a város több alkalommal is komoly károkat szenvedett a 15.sz. közepén, mígnem ez a város is török fennhatóság alá került 1646-ban csakúgy mint nem sokkal később a teljes sziget. Az oszmán uralom 1898-ig tartott, majd a politikai és hatalmi harcok után 1913-ban a Görög királyság részévé vált a szigettel együtt. Napjainkban a város Rethymno prefektúra központja, 35.000 lakossal. A város a mai napig őrzi a múlt hangulatát, hiszen rengeteg velencei és török épület ékíti az óváros utcáit. A múltat idézik a 16.sz-i nemesi épületek, bizánci és római kori épületek maradványai, török kori mecsetek a faerkélyes épületek. Az óváros a régi velencei kikötő és a az erődítmény a Paleokasztro (öreg vár) között terül el, és hossz esti sétákra csábít. Az utcák tele vannak élettel, szuvenír boltokkal, rengeteg vendégővel, hangulatos sikátorokkal, és természetesen a kikötőre néző haltavernákkal. A város velencei erődítménye a kikötő keleti oldalán lévő dombon található a Paleokasztro, 1590-ben épült a törökök és az ekkoriban rendszeres kalóztámadások távol tartására. Az újonnan épült erőd helyén a régebbi korokból származó erődített falak a tanúi az egykori Rithymna város dicsőségének. A velencei erős helyén a városállam egykori akropolisza, fellegvára állt. A Velencei erődítmény központi terén álltak a város vezetőinek, tanácsosainak, az elöljáróknak előkelő palotái, valamint a Szent Miklós katedrális, mely a törökök leromboltak, és a helyén mecsetet építettek. Napjaikban itt található a város egyik kulturális központja az „Erofili” szabadtéri színház, ahol például a júliusi Reneszánsz fesztivál helyszíne. Felsétálva az erődítménybe nem csak az ódon falakat, az egykori impozáns épületeket, hanem az innen feltáruló csodás panorámát is megcsodálhatjuk. Látnivalók . A Titoi Petihaki téren az óváros szívében található a Rimondi kút, melyet 1626-ban készíttetett a város kormányzója J. Rimondi. Nagyon fontos volt a város számára hiszen a velencei időkben sokszor küszködtek a városok a vízhiánnyal. A török megszállás idején a kút fallal és kupolával volt elkerítve, melyek a helyiek a törökök távozása után leromboltak. Napjainkban is mint régen, a három oroszlán fejből kifolyó friss vízzel lehet oltani a szomjunkat. A Velencei Loggia egykor az előkelőségek találkozóhelye volt. A 16. sz közepén emelt épület, Michele Sanmicheli munkája, az ottomán időkben mecsetként szolgált. Napjainkban a Paleologou út sarkán található épület az Archeológiai múzeumhoz tartozik, és múzeumi replikákat árusítanak benne. A Török időket idézi a Neratzes mecset mely eredetileg mely Szent Máriának szentel temploma volt a velencei időkben. 1657-ben alakították ét a város központi mecsetévé. Napjainkban a Zeneakadémiának nyújt otthon. Érdekessége hogy a mecset minaretje amely a mai napig áll, 1890-ben épült, és a cél az volt hogy a „kelet legszebb minaretje” épüljön meg itt a városban. A velencei kikötő és a világítótorony egyike Rethymno legszebb látványosságainak. A Kikötőt a török időkben átépítették védhetőbbé tették, de az eredeti velencei kereskedelmi épület a mai napig áll és információs pontként üzemel. A világítótorony szintén a török időkben épült Mehmet Allie Kréta akkori kormányzója utasítására. Bár napjainkban nem használják, de így is büszke emléke a letűnt időknek. A Kara Mouse mecset egykor zárdaként üzemelt. Az épületez egy kis kupolás rész csatlakozik melyben állítólag maga a névadó pasa van eltemetve. Napjainkban az épület kulturális eseményeknek ad otthont. A Guora kapu az egykori velencei városfalból maradt. Itt vezetett egykor egy fedett sétány a Santa Veneranta palotához. A kaput díszítő szárnyas oroszlán, mely a velencei királyság jelképe, napjainkban a Loggia épületét díszíti. A fallal körülkerített városi kert az óvárostól északra található, forró nyári napokon, nem csak a helybéliek keresnek itt nyugalmat és enyhülést, hanem a turisták kedvelt célpontja is. Számos fesztivál, rendezvény színhelye is, többek között júliusban a bor fesztiválját rendezik meg itt. A vár bejáratával szemben található a Régészeti múzeum. Itt a neolitikumtól a római korig ívelő gyűjteményt láthatunk elsősorban Eleftherna, Monastiraki és Armeni feltárásaiból. A Történelmi és Folklór múzeum az óvárosban a Vernardou utca egy régi impozáns felújított velencei kori épületében található. |
|